Sajnos elég sok helyen látszik, hogy nem volt idő a rendes munkára. Itt például azért sugdos az anyuka az apuka fülébe, mert a szerelés sikertelenségét szerettem volna a merevedési zavarokhoz hasonlóan ciki helyzetként bemutatni. Sajnos nem jön át ez annyira, mint akartam, de több iterációra már nem volt idő.

Ez az egyik dolog, amit szeretek az utalásokban: nem bontják meg a sztori működését, ha nem sikerülnek jól. A másik dolog, amit szeretek bennük, hogy hiába "durva" egy utalás, bociszemekkel értetlenkedhetek, ha valaki esetleg többet lát bele, mint ami egy családbarát lapban megjelenhet.

Ahogyan a Disc Man kalandjai tele van különböző filmekre utalásokkal és egyéb huncutságokkal, úgy Tranzisztor kapitány sem teljesen a saját agyszüleményem. Amióta az ELTE-n az elektronikaoktatásban hallottam "Tranzisztor kapitányról", rögtön tudtam, hogy ezt a figurát egyszer életre fogom kelteni. Mivel a képregényekben elég gyakori, hogy a különböző hősök egymás történeteiben szerepelnek, ezért úgy gondoltam, itt az alkalom egy kamu vendégszereplésre, és összegyúrtam az inspiráló nevet Harry Tuttle karakterével a Brazilból.

A kábelekkel kibernetikusan a szobára kapcsolódó ember figuráját konkrétan a Babylon 5-ből vettem át, de olyan klasszikus íze van (valószínűleg ott is utalásként szerepelt egy régebbi műre), hogy ismerősnek tűnhet bárki számára, aki valaha látott sci-fit.

Megjelent a DVDcenter hasábjain.