A politikai thrillerekben a kelleténél gyakrabban fordul elő, hogy olyan irreális összeesküvésekkel találkozunk, amelyek már-már a science fiction határát súrolják. Ez a mozi is eléggé elveti a sulykot: USA-ban egy kétséges körülmények között működő magánhadsereg terjeszti ki csápjait. Viszont akinek akár felszínes viszonya is van az amerikai sajtóval, az pontosan tudja, hogy ez a film az összeesküvését a valóságból merítette.

Kis hazánkban persze a legtöbb nézőnek fogalma sincs, hogy a filmben szereplő PointCorp leplezetlen módon egy Blackwater nevű létező cég fikciós változata. A valóságban persze nem tudunk arról, hogy gyilkosságokat követett volna el, hogy megóvják politikai befolyásukat, de a közel-keleti és New Orleans-i szerepvállalásuk említése kísértetiesen hasonló.

Mindezzel csak egy apróbb bökkenő van: USA-ban most volt kormányváltás, a Blackwaterrel szerződést bontottak, a cég pedig nevet változtatott a botrányok miatti szégyenében. A film még a tengeren túlon is fáziskéséssel került a mozikba – még szerencse, hogy minket ez nem érint.

De, hogy a film mennyire jó előzetes CNN-nézés nélkül, az kérdéses. Működik, az igaz. Profi munka, a színészek játéka és a gyártási minőség is igényes, a feszültségre sem lehet panasz. Kicsit a médiumok technikai fejlődésének témáját nagypapásan közelíti meg, de valószínűleg a valóságos médiákban sem zökkenőmentes az átállás. Sokkal valószerűbb azt látni, hogy még mindig gyanús csodabogárként jelenik meg a blogger az igazi újságírók között, mint amit a krimisorozatokban látunk technológia címén, ahol bármikor bármi egyetlen gombnyomással elintézhető.

Egyszóval az egész film nagyon szimpatikus, csak a csúcspontján van már annyira túlcsavarva az egész, hogy a logika medréből is kizökken a sztori, de ezt leszámítva kiváló szórakozást nyújt. Viszont senki ne várjon többet, mint egy (jó vagy rossz) politikai thrillert a sok közül!